Gyász az iskolapadban-hogyan segíthetünk pedagógusként?
A halál alapjaiban rendíti meg egy gyermek biztonságérzetét és világképét. A pedagógus szerepe ilyenkor kritikus: ő jelenti a stabilitást és a folytonosságot a megváltozott életkörülmények között. Ez a beszámoló a gyászfolyamat támogatásához és az iskolai környezetben történő kríziskezeléshez nyújt szakmai támpontokat. A legfontosabb üzenet a diák felé: „Nem vagy egyedül, és az iskola egy olyan hely, ahol a fájdalmaddal együtt is biztonságban vagy.” A pedagógusnak nem terapeutának, hanem elérhető felnőttnek kell lennie. Amint az iskola értesül a tragédiáról, az elsődleges feladat a diszkrét és támogató jelenlét biztosítása. Részvétnyilvánítás: Az osztályfőnök vegye fel a kapcsolatot a gyászoló családdal. Fontos tisztázni, hogy a gyermek mikor tér vissza az iskolába, és mi az, amit az osztálytársaival megoszthatunk. Erről a család dönt. Kommunikáció osztállyal és a diákkal: A kisiskolás korosztály (kb. 6–10 év) sajátossága, hogy bár kezdik kapizsgálni a halál véglegességét, érzelmileg és kognitívan még segítségre szorulnak az absztrakt fogalmak értelmezésében. Ebben az életkorban a gyerekek hajlamosak a „mágikus gondolkodásra” (azt hiszik, a gondolataiknak közük van az eseményekhez) és a szó szerinti értelmezésre. Kérdések megválaszolása: A gyerekek megkérdezhetik: „Ő is meg fog halni?”, „Mi is meg fogunk halni?”. Válaszoljunk őszintén: „Mindenki meghal egyszer, de a legtöbb ember csak akkor, amikor már nagyon-nagyon öreg.” Hogyan viselkedjünk a gyászoló diákkal? Mondjuk el nekik, hogy a társuk ugyanaz a gyerek maradt, aki volt. Tanács az osztálynak: „Ha visszajön, nem kell úgy tenni, mintha semmi sem történt volna, de nem kell folyton erről kérdezni sem. A legjobb, ha kedvesek vagytok vele, és hívjátok játszani, ahogy eddig.” Közösségi rituálék: A részvét kifejezése A rituálé segít a gyerekeknek „tenni valamit” a tehetetlenség ellen. Fontos az önkéntesség: aki nem akar bekapcsolódni, az is maradhasson a közösség része. Például készítsünk egy dobozt az osztályban. A gyerekek rajzolhatnak bele képeket vagy írhatnak rövid üzeneteket a társuknak. Instrukció: „Rajzoljatok valamit, amiről azt gondoljátok, hogy [Diák neve] örülne neki, vagy ami segít neki eszébe juttatni, hogy vártátok vissza” Ha a diák visszatér az iskolába, ne a teljes osztály előtt adjuk át a rajzokat/ajándékokat, mert az kínos és megterhelő lehet számára. Inkább négyszemközt, vagy tegyük az asztalára, hogy ő dönthesse el, mikor nézi meg. Mire számíthat a pedagógus? A gyász nem lineáris folyamat, hanem hullámzó. A gyász olyan, mint az óceán hullámai. Van, hogy a tenger sima, és a diák úgy tűnik, jól van. Aztán egy apró inger – egy illat, egy dal, vagy egy mondat az órán – váratlanul „visszacsap”, és a gyermek ugyanolyan elemi fájdalmat él át, mint a haláleset napján. Ne hidd azt, hogy ha a diák két hétig jókedvű volt, akkor már „túl van rajta”. A gyászoló folyamatosan ingázik két állapot között: Sír, emlékezik, fájlalja a hiányt, nem tud figyelni, aztán egyszerre új dolgokat tanul, játszik a szünetben, a jövőre koncentrál, elvégzi a házit. Ez a „hintázás” az egészséges. Ha a diák csak az egyikben ragad benne (vagy csak sír, vagy úgy tesz, mintha semmi sem történt volna), akkor érdemes segítséget kérni. A gyászfolyamat nem egyirányú fejlődés, hanem egy dinamikusan váltakozó állapot. A pedagógusnak fel kell készülnie a regresszióra (amikor a gyermek érzelmileg visszaesik egy korábbi szintre), és értenie kell, hogy a gyász feldolgozása nem a felejtést jelenti, hanem a veszteség integrálását a mindennapi életbe. A pedagógus az alábbi megnyilvánulásokkal találkozhat: Terület Jellemző tünetek Kognitív Koncentrációs zavarok, emlékezetkiesés, tanulmányi eredmény romlása. Emocionális Hirtelen dühkitörések, sírógörcsök, apátia vagy éppen túlzott vidámság Szociális Izoláció, visszahúzódás a kortársaktól vagy fokozott tapadás a felnőttekhez. Fizikai Fejfájás, hasfájás, aluszékonyság vagy hiperaktivitás. Fontos: A „fantom-bűntudat” gyakori jelenség; a gyermek úgy érezheti, ő tehet a halálesetről (pl. mert rossz fát tett a tűzre aznap). Ebben az esetben a pedagógusnak finoman meg kell erősítenie, hogy a tragédia nem az ő felelőssége. Mikor kell külső segítség? Ha a gyermek önveszélyes gondolatokat fogalmaz meg, tartósan teljesen elszigetelődik, vagy ha a jegyei drasztikusan romlanak több hónap után is, kötelező bevonni szakembert. Végül: Öngondoskodás A pedagógus védelme A gyászoló diák kísérése érzelmileg megterhelő. A pedagógusnak fel kell ismernie saját korlátait, és konzultálnia kell kollégáival vagy szupervizorral, hogy elkerülje a másodlagos traumatizációt. Ne érezd úgy, hogy neked kell pótolnod az elvesztett személyt, vagy neked kell „meggyógyítanod” a gyereket. A te feladatod a biztonságos iskolai közeg fenntartása. Gondoljunk úgy magunkra, mint egy világítótoronyra: a feladatunk az útmutatás a viharban, anélkül, hogy mi magunk a hullámok közé vetnénk magunkat. Bár együttérzünk a gyermekkel, meg kell maradnunk a „külső megfigyelő” stabil pozíciójában, hogy valódi támaszt nyújthassunk, és ne váljunk mi magunk is a tragédia érzelmi áldozatává. Segíteni csak akkor tudunk, ha nem süllyedünk el a diák fájdalmában. Tisztázzuk magunkban a szerepünket: mi a diák mellett állunk, fogjuk a kezét, de nem az ő terheit cipeljük. A túlzott azonosulás gátolja a tisztánlátást és a hatékony pedagógiai támogatást. Kollégális támogatás: Beszélgess olyan kollégákkal, akik már éltek át hasonlót. Sokszor már az is segít, ha kimondod: „Ma nagyon nehéz volt látnom [Diák neve]-t sírni, és tehetetlennek éreztem magam.” Iskolapszichológus bevonása: Kérj tőle konzultációt nemcsak a diák, hanem a saját reakcióid miatt is. Ő segíthet értelmezni a gyermek viselkedését, így kevésbé veszed azt magadra (pl. ha a diák rajtad tölti ki a dühét). A saját veszteségek monitorozása Egy diák gyásza gyakran aktiválja a pedagógus saját, korábbi, esetleg fel nem dolgozott veszteségeit. Önreflexió: Ha azt veszed észre, hogy aránytalanul mélyen érint az eset, vagy elkerülöd a diákot, mert túl fájdalmas vele beszélni, ismerd fel, hogy ez rólad szól. Ilyenkor érdemes szakemberhez fordulni, hogy a saját múltad ne akadályozza a jelenbeli segítő munkát. A segítségnyújtás alapszabálya: csak abból adhatunk, amink van. A gyászoló diák támogatása embert próbáló feladat, amely komoly érzelmi terhet ró a pedagógusra is. Nem kell egyedül cipelned ezt a terhet, és nem kell tökéletesnek lenned. Az önreflexió, a saját határaid felismerése és a szakmai segítség kérése nem a gyengeség, hanem a felelősségteljes jelenlét jele. Ahhoz, hogy valódi megtartó erőt jelents a gyermek számára ebben a nehéz időszakban, az első lépés az, hogy saját magaddal is együttérző maradj.
Amikor a tudás köddé válik a táblánál: Mit tehetsz, ha a gyereked leblokkol az iskolában? 3. rész: A szorongó gyerekek iskolai támogatása
A cikksorozat első részében a vizsgaszorongás hátterét jártuk körbe, a második részben pedig azt, hogy szülőként hogyan lehet támogatni a szorongással küzdő gyermekeket. Elengedhetetlen azonban, hogy megvizsgáljuk, hogy iskolai közegben, pedagógusként hogyan álljunk a témához, hogy a leghatékonyabban segítsünk a diákoknak. Hogyan ismerheti fel az iskolában a pedagógus a vizsgaszorongást? A teljesítményszorongás különböző formákban jelentkezhet a gyerekeknél az iskolában, ezért fontos, hogy a pedagógus figyeljen a következő jelekre: Nézzük meg ezeket a tüneteket részletesebben: A szorongó gyermek nemcsak otthon, hanem az iskolában is jelezheti testi tünetek formájában belső feszültségét. Gyakran panaszkodhat fejfájásra, hasfájásra, émelygésre, izzadásra, vagy láthatjuk remegni dolgozat és felelés előtt. A visszahúzódás szintén jellemző lehet rá: kerüli a figyelmet, nem jelentkezik önként, és ha mégis megszólal, akkor is bizonytalanabb, csendesebb lehet, mint máskor. Gyakran előfordul, hogy inkább hallgat, hogy elkerülje a tévedés vagy a nevetség tárgyává válás lehetőségét. Visszahúzódni többféleképpen lehet: egy alkalommal a pedagógus azt jelezte nekem, hogy a diákja írása fokozatosan halványul el. Amíg addig erősen fogta a ceruzát és szép, erős, kerek betűket írt, úgy egy ideje olyan halovány az írása, hogy alig lehet kibogarászni, elolvasni. Kiderült, hogy a gyerek valóban szorong és megerősítésre szorul. A túlzott aggódás és rágódás is állandó kísérője lehet. Gyakran kérdezgeti, hogy hány pontot kapott, milyen jegyet ért el, és ha nem biztos benne, hogy minden hibátlanul sikerült, hosszasan rágódik rajta. Ha nem sikerül tökéletesen a feladata, rendkívül elkeseredik, nehezen fogadja el a kritikát, és gyakran inkább bele sem kezd valamibe, minthogy hibázzon. Az elkerülő viselkedés szintén gyakori: a dolgozatok vagy felelések előtt gyakran érzi magát betegnek, vagy kifogásokat keres, hogy elkerülje a helyzetet. A teljesítményingadozás is árulkodó jel lehet. Egyik órán remekül teljesít, másikon ugyanabban a témában mégsem tud megszólalni, különösen akkor, ha nyilvánosan kellene bizonyítania. Ez a fajta bizonytalanság abból fakad, hogy a szorongás különböző helyzetekben eltérő mértékben jelentkezik, és ha egy helyzetet túl nyomás alatt él meg, képtelen lehet a tudását megfelelően felidézni. Az indulatosság vagy a túlzott érzelmi reakciók szintén gyakran megfigyelhetők. Egy kisebb kudarc – például egy rosszabb jegy vagy egy apró hiba – könnyen válthat ki belőle sírást, dühöt vagy frusztrációt, hiszen ezeket a helyzeteket a saját értékessége elleni fenyegetésként élheti meg. Ezek a reakciók sokszor nemcsak a tanulmányi helyzetekben, hanem a mindennapi élet más területein is megjelenhetnek, például a társas kapcsolatokban vagy otthoni környezetben. Mit tehetnek a pedagógusok ezeket a jelek látva (és már előtte)? A pedagógusok kulcsszerepet játszanak a gyerekek szorongásának felismerésében és enyhítésében. Az alábbiakban néhány egyszerű, de hatékony módszert mutatok be, melyek alkalmazásával támogathatják tanulóik érzelmi jólétét: A biztonságos légkör megteremtése alapvető fontosságú a szorongás csökkentésében. Egy elfogadó, támogató osztálytermi környezetben a diákok könnyebben megnyílnak, bátrabban vállalják a kihívásokat, és kevésbé érzik a teljesítményszorongás nyomását. A pozitív megerősítés és az érzelmi biztonság növelése segíthet abban, hogy a tanulók magabiztosabbá váljanak, és kevésbé féljenek a hibázástól. Például, ha egy tanuló bizonytalan egy felelet során, a pedagógus ahelyett, hogy csak a helytelen választ emelné ki, megköszönheti a próbálkozását, és bátoríthatja, hogy gondolja végig újra, vagy kérhet segítséget egy társától. Így a gyermek nem érzi magát megbélyegezve, hanem lehetőséget kap a fejlődésre. Banálisnak tűnhet, de sokszor kimarad ez a fajta attitűd a hétköznapokból, ugyanakkor hatalmas segítséget jelenthetne a gyermeknek. A rendszeres stresszcsökkentő technikák alkalmazása is hatékony eszköz lehet a feszültség oldására. A napi rutinba beépített légzőgyakorlatok, mindfulness-technikák vagy rövid mozgásos szünetek nemcsak megnyugtatják a gyerekeket, hanem segítenek a koncentráció fenntartásában is. Például egy dolgozat előtt a pedagógus vezethet egy rövid légzőgyakorlatot, ahol mindenki egy percen keresztül mélyeket lélegezhet, miközben arra koncentrál, hogy elengedi a feszültségét. Egy 2025-ös tanulmány kimutatta, hogy a kooperatív tanulásszervezés jelentősen csökkenti a diákok szorongását, mivel a közös munka élményszerűbbé és motiválóbbá teszi a tanulást. A vizsgálat igazolta, hogy a kooperatív tanulási formák – gondosan megtervezett csoportmunkával – jelentős csökkenést eredményeztek a diákok stressz- és érzelmi problémáinak szintjében, miközben növelték az iskola iránti elkötelezettséget (Van Ryzin & Roseth, 2025). Ezért egy tanító például úgy is szervezhet egy felelési helyzetet, hogy a diákok párban vagy kiscsoportban készülnek fel és támogatják egymást, mielőtt egyéni válaszadásra kerül sor. A rugalmas értékelési módszerek szintén hozzájárulhatnak a szorongás csökkentéséhez. Ha a szóbeli feleleteket előre bejelentik, vagy alternatív értékelési formákat, például projektmunkát vagy kiscsoportos beszélgetéseket alkalmaznak, az jelentősen enyhítheti a teljesítménnyel kapcsolatos stresszt. Például egy olyan diák számára, aki szorong a nyilvános feleléstől, lehetőség lehet, hogy először kettesben feleljen a tanárnak egy külön alkalommal, vagy készíthessen egy rövid videós összefoglalót a tanultakról. Emellett a nyílt kommunikáció ösztönzése is kulcsfontosságú. Ha a pedagógusok bátorítják a gyerekeket arra, hogy beszéljenek érzéseikről és félelmeikről, az segíthet abban, hogy kevésbé érezzék magukat egyedül a szorongásukkal. Az érzelmi támogatás és a nyitott légkör jelentősen hozzájárulhat a feszültség oldásához. Például egy osztályfőnöki órán a tanár kezdeményezhet egy beszélgetést arról, hogy milyen érzéseik vannak a diákoknak a dolgozatokkal kapcsolatban, és közösen kereshetnek megoldásokat arra, hogyan lehetne csökkenteni a feszültséget. Végül, az együttműködés a szülőkkel és szakemberekkel elengedhetetlen a szorongás hosszú távú kezelésében. Ha egy gyermek tartósan szorong, érdemes kapcsolatba lépni a szülőkkel, és szükség esetén iskolapszichológus segítségét kérni. A pedagógusok és szülők közötti hatékony együttműködés, valamint a szakemberek bevonása lehetőséget teremt arra, hogy a gyermek megkapja a számára legmegfelelőbb támogatást. Például, ha egy tanár észreveszi, hogy egy diák rendszeresen hasfájásra panaszkodik a dolgozatok előtt, beszélhet a szülőkkel, és közösen kereshetik a megoldásokat – például az iskolapszichológus bevonásával, aki segíthet a gyermek szorongásának kezelésében. Fontos mindezek mellett az is, hogy a pedagógusok is jól legyenek: egy 2019-es kutatás rámutatott arra, hogy a pedagógusok mentális egészsége közvetlen hatással van a diákok érzelmi jólétére és az iskolai légkörre. A tanulmány szerint a tanárok mentális jóléte szignifikánsan összefüggött a tanulók mentális jóllétével, és fordítva: a tanárok depresszív tünetei összefüggtek a tanulók pszichológiai distresszével (Kidger, 2019), ezért fontos, hogy a tanárok is megfelelő támogatást kapjanak ezen a téren. Munkám során sokszor visszatérő jelenség az „amilyen az osztályfőnök olyan az osztály” szlogen, amely, bár nem ilyen sarkalatosan, de sok igazságot hordoz: hiszen a gyerek az érzelmei megélését, viselkedését még tanulja a számára szignifikáns felnőttektől. Gyakorlati módszerek az iskolában: A tanár vezethet egy rövid, közös légzőgyakorlatot: például 4 másodperc
Amikor a tudás köddé válik a táblánál: Mit tehetsz, ha a gyereked leblokkol az iskolában? 2. rész: A szorongó gyerekek otthoni támogatása
A cikksorozat első részében körbejártuk az iskolai szorongások típusait, kialakulásának okait, most pedig végig vesszük, hogy szülőként hogyan lehet leginkább támogatni a szorongással küzdő gyermekünket. Hogyan ismerhetjük fel otthon, hogy gyermekünknek teljesítményszorongása van? A szülőknek kiemelt szerepük van abban, hogy segítsék gyermeküket a teljesítményszorongás leküzdésében és megelőzésében. A megfelelő hozzáállás, kommunikáció és támogatás segíthet csökkenteni a gyerekben kialakuló nyomást, és lehetőséget teremthet arra, hogy magabiztosabbá és ellenállóbbá váljon a stresszhelyzetekkel szemben. Nézzük, milyen jelei lehetnek otthon a vizsgaszorongásnak! Ha egy gyermek erősen szorong a dolgozatok vagy feleletek miatt, annak jelei már napokkal a megmérettetés előtt megmutatkozhatnak. Gyakran testi tüneteket is tapasztalhat, például szapora szívverést, kézremegést, szédülést, hányingert, fokozott izzadást, alvászavarokat vagy étvágytalanságot. Ezek a tünetek azt jelzik, hogy a stressz már nem csupán lelki szinten van jelen, hanem a szervezetére is hatással van. Ezen kívül a gondolatai egyre inkább a kudarctól való félelem köré épülnek: folyamatosan azon rágódik, hogy nem fog sikerülni a dolgozat, rossz jegyet kap, és emiatt csalódást okoz a szüleinek vagy tanárainak. Ez a negatív belső párbeszéd csak tovább fokozza a szorongását, csökkenti az önbizalmát és gátolja a hatékony felkészülést. Előfordulhat az is, hogy az ilyen helyzeteket tudatosan igyekszik elkerülni. Nem akar dolgozatot írni vagy felelni, ezért például kifogásokat keres, hogy ne kelljen bemennie az órára. A halogatás is gyakori jelenség: bár tudja, hogy tanulnia kellene, mégis minden mással foglalkozik, hogy elodázza a felkészülést. A szorongás súlyosabb formájában akár az is előfordulhat, hogy a gyermek lóg az iskolából, csak hogy elkerülje a dolgozatírást vagy a számonkérést. Mit tehet a szülő otthon? Mindenekelőtt legyen a gyermeke mellett és szeresse őt elvárások és feltételek nélkül. Ez a szülő elsődleges funkciója, amely erőt ad a nehézségek legyőzésére, és biztonságot az élet kihívásaival és bizonytalanságaival szemben. A legfontosabb, hogy a gyermek érezze: a szeretet és az elfogadás nem a teljesítményétől függ. Ha egy gyerek azt tapasztalja, hogy csak akkor kap dicséretet vagy figyelmet, ha jól teljesít, akkor könnyen kialakulhat benne a megfelelési kényszer. A szülőnek érdemes hangsúlyoznia, hogy nem az eredmény, hanem a próbálkozás és a fejlődés a fontos. Ha a gyermek hibázik, vagy rosszabb jegyet kap, fontos, hogy a szülő ne a kudarcot, hanem a tanulási lehetőséget lássa benne és ezt a szemléletet adja tovább gyermekének is. Fontos, hogy realisztikus elvárásokat alakítsanak ki a szülők. A túlzottan magas elvárások szorongást okozhatnak, míg a túl alacsony elvárások csökkenthetik a gyermek motivációját. A szülő lássa reálisan a gyermeke képességeit, és ne várjon el tőle többet, mint amire képes. Segíthet, ha a célokat kisebb lépésekre bontják, így a gyermek nem érzi azt, hogy egyetlen nagy feladat nyomasztja. A szülőnek érdemes tudatosítani gyermekében, hogy a hibázás a tanulás része, és nem jelenti azt, hogy ő kevésbé értékes vagy ügyes. Ha a gyermek látja, hogy a szülő is természetesen kezeli a saját hibáit, és nem bünteti magát miattuk, akkor ő maga is könnyebben el tudja fogadni, ha valami nem sikerül elsőre. Érdemes olyan példákat hozni, amikor valami elsőre nem ment jól, de később gyakorlással sikerült elérni a kívánt eredményt. Érdemes még a gyerekeknek olyan módszereket tanítani, amelyek segítik a stressz csökkentését. A relaxációs technikák, a mélylégzés vagy a mozgás (például séta, sport, játék) mind segíthetnek a feszültség oldásában. A közös, nyugodt időtöltések – például egy esti meseolvasás vagy egy kellemes beszélgetés – szintén hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a gyermek kiegyensúlyozottabb legyen. Ha a gyermek egy dolgozat vagy felelés előtt nagyon izgul, segíthet, ha beszélgetnek arról, pontosan mitől tart, és hogyan lehetne másképp gondolkodni a helyzetről. A gyermek önbizalmának növelése érdekében érdemes kiemelni az erőfeszítéseit és a fejlődését, nem csak a végeredményt. Ha egy gyermek azt érzi, hogy a szülő nemcsak az ötösöknek örül, hanem annak is, hogy ő keményen dolgozott és fejlődött, akkor kevésbé fog félni attól, hogy nem lesz tökéletes. A dicséret legyen konkrét: például ahelyett, hogy azt mondjuk, „Ügyes vagy!”, mondhatjuk azt is, hogy „Nagyon tetszett, ahogyan végiggondoltad ezt a feladatot!” vagy „Látom, hogy sok időt szántál a gyakorlásra, és ez meg is látszik az eredményeden.” Ha egy gyermek erősen szorong az iskolai teljesítménye miatt, érdemes a tanárokkal is beszélni erről. A pedagógusok is segíthetnek abban, hogy a gyermek kevésbé élje meg nyomasztónak a dolgozatokat vagy feleléseket. Egy megértő tanári hozzáállás és egy kevésbé stresszkeltő számonkérési forma (például előre jelzett feleltetések, differenciált értékelés) sokat segíthet a szorongás csökkentésében. A szülői attitűd rendkívül meghatározó. Ha a gyermek azt látja, hogy a szülő is túlzottan aggódik a teljesítményen, állandóan másokhoz hasonlítja magát, vagy dühös lesz saját hibáira, akkor ezt a mintát könnyen átveheti. Ezzel szemben, ha a szülő képes higgadtan kezelni a kihívásokat, és elfogadja, hogy a tökéletesség nem elvárás, akkor a gyermek is könnyebben fogja elhinni, hogy nem kell mindig tökéletesnek lennie. Ha a teljesítményszorongás már jelentősen befolyásolja a gyermek életét – például gyakori testi tüneteket (hasfájás, fejfájás), alvászavarokat, vagy erős visszahúzódást okoz –, akkor érdemes szakemberhez fordulni. Egy iskolapszichológus vagy gyermekpszichológus segíthet abban, hogy a gyermek megtanuljon hatékonyabb megküzdési stratégiákat alkalmazni, és csökkentse a szorongását. Gyakorlati módszerek otthonra Lefekvés előtt egy rövid, vezetett relaxáció vagy mesehallgatás segíthet a gyermeknek ellazulni. Például „testpásztázás” relaxációk (a gyermek végiggondolja, hogyan érzi a lábujjaitól a fejéig a testét, segítve a tudatos ellazulást), vagy progresszív izomrelaxációk (amely során fokozatosan feszíti be, majd lazítja el az izmait), több internetes platformon is elérhetőek, amiket csak bekapcsolunk és már mehet is az ellazulás. Ráadásul a szülőkkel töltött esti rutin biztonságot adhat a gyermeknek és könnyedebbé teszi az elalvást. A szorongó gyerekeknek segíthet, ha megtanítunk nekik pozitív önmegerősítő mondatokat, például: „Elég jó vagyok”, „A hibázás része a tanulásnak”, „Meg tudom csinálni”. Ezeket akár mantra-szerűen is érdemes ismételgetni, de ha szülők is beépítik a pozitív megerősítéseket a mindennapokba, az még jobb. A szülők segíthetnek a gyerekeknek más nézőpontból látni a helyzeteket. Például: „Mi a legrosszabb, ami történhet?”, „Mi lenne, ha a legjobb történne meg?”, „Volt már hasonló helyzet, amit megoldottál? Mi segített akkor?” – így a gyermek megtanulhatja, hogy nem csak a legrosszabb kimenetel lehetséges. A nézőpontváltás pedig segít ebből a fixált helyzetből elmozdulni. A gyermek vihet magával valamit (egy kis plüssfigurát, játékot, képet, üzenetet anyától/apától) az iskolába, amit megfoghat, nézegethet, elolvashat, ha
Csendben nézni ugyanolyan, mint csinálni? Így törjük meg a félelem láncát az iskolában 2. rész
Bandi 11 éves, az osztályban ő a domináns hangadó, aki szisztematikusan kipécézte magának az egyik csendesebb osztálytársát, Lacit. Nem csupán általános feszültségkeltésről van szó: Bandi nap mint nap célegyenesbe állítja őt, gúnyolja, lökdösi, és eltünteti a holmiját, teljesen ellehetetlenítve a mindennapjait. Laci már szorongva jár iskolába. A többiek nem mernek a védelmére kelni, mert félnek, hogy Bandi ellenük fordul. Amikor a tanárok szembesítik a viselkedésével, Bandi ügyesen tagad, tréfának állítja be a dolgot, vagy Lacit hibáztatja. Bandi viselkedése nemcsak Lacit szigeteli el, hanem az egész osztályban félelmet és bizonytalanságot teremt. Az iskolai bántalmazás, vagyis a bullying sajnos sok gyerek mindennapjainak része lehet. Ez a viselkedésforma nemcsak fizikai, hanem verbális és lelki bántalmazást is magában foglalhat, és tartósan negatív hatással van az áldozatok önértékelésére, biztonságérzetére és iskolai teljesítményére. Fontos felismerni a bántalmazás jeleit, mert csak így lehet időben segíteni és megakadályozni, hogy a helyzet súlyosbodjon. Az előző részben körbejárhattuk a bullying fogalmát, ebben a részben pedig a lehetséges megoldásokra tesszük a hangsúlyt. Mit lehet tenni az iskolában? Mit lehet tenni még? Feladatok osztályfőnöki órákra Három részletesen kidolgozott feladat, amelyeket osztályfőnöki órán lehet használni a bullying megelőzése, a szerepek tudatosítása és a közösségi érzés erősítése céljából. Minden feladat célzottan hat a bántalmazó, az áldozat és a néző szerepének megértésére és pozitív irányú alakítására. 1. Feladat: „Az én szemszögemből” – empátiafejlesztő gyakorlat Cél: Az áldozat helyzetének mélyebb megértése, az empátia és a figyelem fejlesztése. Időtartam: kb. 30–40 perc Eszközök: előre elkészített kártyák különböző bullying helyzetekkel (pl. „Valaki mindig kinevet a testem miatt.”, „Kiközösítenek a szünetben.”, „Online csúfolnak.”) Menete: Miért hasznos?Ez a feladat segíti az áldozatok érzéseinek tudatosítását, és bátorítja a diákokat arra, hogy empatikusan gondolkodjanak mások helyzetéről. Erősíti a nézők felelősségérzetét. 2. Feladat: „Képzeld el fordítva!” – szerepcserés helyzetgyakorlat Cél: A bántalmazók szereptudatának átalakítása, érzékenyítés, nézői szerep aktivizálása. Időtartam: kb. 30 perc Eszközök: nincs szükség külön eszközre Menete: Miért hasznos?A szerepváltás elősegíti az önreflexiót a bántalmazók és nézők részéről, és segít átgondolni, hogy mindenki tehet valamit a helyzet javításáért. 3. Feladat: „Pozitív kör” – egymás megerősítése Cél: Az osztályközösség összetartásának, pozitív kapcsolatok kialakításának támogatása, áldozatok önbizalmának erősítése. Időtartam: kb. 20–30 perc Eszközök: papírlap, toll minden tanulónak Menete: Miért hasznos?Ez a gyakorlat a közösség pozitív erőforrásaira irányítja a figyelmet, segíti a kapcsolatok megerősítését és különösen fontos lehet azok számára, akik gyakran áldozati helyzetbe kerülnek. Iskolai légkör Az iskolai légkör és a pedagógusok attitűdje kulcsszerepet játszik abban, hogy a bántalmazás kialakul-e, fennmarad-e, vagy épp időben észlelik és kezelik-e azt. Egy 2016-os átfogó szakirodalmi áttekintés több mint 100 kutatás alapján arra a következtetésre jutott, hogy a pozitív iskolai légkör (amelyet a biztonság, tanár-diák kapcsolat, igazságosság, szabályok következetessége és támogatás jellemez) szignifikánsan csökkenti a bullying előfordulását, miközben növeli a tanulók pszichológiai jóllétét és motivációját. A tanulmány kiemeli, hogy a tanárok viselkedése és a közösségi normák (pl. hogyan reagálnak a diákok egymás hibáira vagy konfliktusaira) nagyban formálják a diákok közötti kapcsolatokat (Wang, Degol, 2016). Egy elutasító, közömbös vagy hierarchikus iskolai környezet – ahol a szabályokat nem következetesen alkalmazzák, a tanárok nem figyelnek a tanulók közötti kapcsolatokra, vagy ahol a diákok nem érzik magukat biztonságban – táptalaja lehet a bántalmazásnak (Hultin, 2021, Espelage, 2014). Egy példa: egy olyan osztályban, ahol a tanár gyakran nyilvánosan megszégyeníti a hibázó diákokat („Már megint te nem tudod!”), és nincs tér az empatikus kommunikációra, ott a diákok megtanulják, hogy a hatalommal való visszaélés elfogadható. Ez gyakran lecsapódik a kortárs kapcsolatokban is: a „hangadó” tanulók hasonló viselkedési mintákat követnek, és elkezdik bántani a gyengébbeket. A tanár szándéka lehet, hogy a fegyelem fenntartása, de az üzenet, amit a gyerekek ebből kiolvasnak, az a kirekesztés és megalázás normalizálása. Másik példa: egy iskolában, ahol a tanárok és a vezetőség szemet hunynak a verbális vagy fizikai bántalmazás felett („Ez csak ugratás, oldják meg egymás között”), ott az áldozatok magukra maradnak, a bántalmazók pedig megerősítést kapnak a hatalmukban. A nézők megtanulják, hogy jobb csendben maradni, mert a felnőttek úgysem tesznek semmit. Ilyen közegben a diákok könnyen elveszíthetik a bizalmukat a felnőttekben, és ez hosszú távon súlyos érzelmi következményekkel járhat. Egy 2013-as kutatásban azt az eredményt kapták, hogy abban az iskolában, ahol a tanulók biztonságban érzik magukat, ahol következetesen kezelik a szabályszegéseket, és ahol a tanárok valódi kapcsolódást alakítanak ki a diákokkal, ott lényegesen ritkábban fordul elő bántalmazás (Thapa, Guffey, 2013). Az iskoláról, mint rendszerről alkotott kép, az osztályközösségbe vetett hit szintén meghatározó. Ha egy tanár rendszeresen azt kommunikálja – akár burkoltan is –, hogy „ez egy nehéz, rossz osztály”, vagy hogy „ebben az iskolában mindig gond van a viselkedéssel”, azzal öntudatlanul is fenntartja azt az identitást, amit a diákok viselnek magukról. Egy „rossz osztályban” a diákok nem fognak pozitív változásokat kezdeményezni, mert azt érzik, úgysem várják el tőlük. Ezzel szemben egy biztonságos, támogató légkörben, ahol a pedagógusok jelen vannak, aktívan figyelnek a kapcsolatok alakulására, és hitelesen képviselik a tisztelet és együttérzés értékeit, jelentősen csökken a bántalmazás előfordulása. A tanári viselkedés modellértékű: nemcsak a tananyag közvetítésével, hanem saját kommunikációjukkal, konfliktuskezelési módjukkal és a szabályok betartásával formálják a diákokat. Ahhoz tehát, hogy a bullying valóban csökkenjen, nem elég csak az egyes gyerekek viselkedését megváltoztatni – meg kell vizsgálni és formálni kell az iskolai kultúrát, a tanárok hozzáállását és a közösség önmagáról alkotott képét is. A biztonságos iskolai környezet nemcsak védi a gyerekeket, hanem aktívan formálja is őket: megtanítja, hogy van más út, mint a megalázás, és hogy mindenkinek helye van a közösségben. Kezdetnek ajánlom a tanáriban is könnyen elkészíthető oklevelek gyártását, amiket tanév végén ki lehet osztani: Pl. 1. Oklevél a védelmezőnek, aki megvédte az osztálytársát. 2. Oklevél a békés osztálynak, akik közösen elutasították a bántalmazást. 3. Oklevél annak a pedagógusnak, aki sokat tett az erőszakmentes iskoláért. Mit tehetünk szülőként kimondottan internetes bullying során? Mit tehetünk még? 1. Ha a gyermek bántalmazóként viselkedik (agresszor) Ez a szituáció gyakran szégyent, tagadást vagy elbizonytalanodást vált ki a szülőből, pedig ilyenkor is kulcsfontosságú a nyitott, ítéletmentes, de határozott hozzáállás. Nem a megszégyenítés vagy a büntetés az elsődleges cél, hanem az, hogy megértsük, mi húzódik meg a viselkedés mögött, és megtanítsuk a gyermeknek az elfogadható, együttműködő viselkedés formáit. Konkrét lépések: 2. Ha a gyermek áldozat
Kaotikusak a reggelek? – Iskolakezdési reggeli rutin útmutató + Letölthető rutin-táblázat!
A nyári szünet kötetlen napjai után visszaállni a szigorú napirendre senkinek sem könnyű. A jó hír viszont az, hogy a reggeli kapkodás és idegeskedés nem kötelező elem! Néha egyetlen kinyomtatott lap és egy hűtőmágnes is elég ahhoz, hogy helyreálljon a béke. Miért van szükségük a kisgyerekeknek vizuális rutinra? Az 5 lépéses folyamat folyamatos, zökkenőmentes haladást biztosít a felkeléstől az ajtón való kilépésig: Ez a reggeli rutintáblázat elsősorban 3 és 8 év közötti gyermekeknek (óvodásoknak és kisiskolásoknak: 1–2. osztály) ajánlott. Miért ebben az életkorban a leghatékonyabb? Így használd a jutalmazást! Ha mind az 5 lépés sikeresen teljesült, a táblázat alján lévő mezőbe jöhet egy matrica, egy rajzolt csillag vagy egy piros pont. Készítsetek előre egy kis tervet: ha összejön egy megbeszélt számú matrica (például 5 egymást követő napon), ünnepeljétek meg egy közös élménnyel — legyen az egy délutáni fagyizás, egy közös játszóterezés vagy egy esti mese-maraton! Vagy bármi, amiben közösen meg tudtok egyezni. Hajrá! Az Iskolatáska oldal szurkol nektek!
Hetesével a pánik ellen – zárd ki a szorongást a fejedből!
Ismerős az az érzés, amikor kirakják eléd a dolgozatot, meglátsz egy átláthatatlannak tűnő feladatot, és a fejedben azonnal elindul a szorongás? A pulzusod megugrik, a gondolataid elkezdenek cikázni valami ilyesmik között: „ezt biztosan nem tudom megcsinálni” „ki fogok futni az időből”. Te pedig egyszerűen leblokkolsz. Ilyenkor nem az a baj, hogy nem tanultál eleget, hanem az, hogy az agyad túltelítődött, túlhevült a szorongástól. Létezik viszont egy kifejezetten diákoknak szóló neuropszichológiai módszer, úgynevezett kognitív gátlás, ami meglepően gyorsan kiránt ebből az állapotból. A trükk pofonegyszerű: amikor érzed, hogy kezd elhatalmasodni rajtad a pánik, nézz rá a legnehezebb feladatra, és kezdj el magadban visszaszámolni 100-tól hetesével. 100, 93, 86, 79, 72, 65… Nem kell sokáig csinálnod, elég négy-öt lépés. A háttérben rejlő logika e mögött teljesen biológiai. A munkamemóriánk kapacitása véges, nem tud korlátlan mennyiségű adatot egyszerre kezelni. Amikor a prefrontális kéregnek egy szokatlan, számolási feladatot adsz, az leköti a szabad kognitív kapacitásaidat. Az agy ilyenkor egyszerűen képtelen arra, hogy egyszerre fenntartsa a hetesével való visszaszámlálást és a szorongató gondolatspirálokat. A matematikai művelet kikényszeríti a fókuszt, így a pániknak fizikailag sem marad hely a fejedben. Legközelebb, ha tesztírás közben megakadsz, vagy a táblánál felelve leblokkolsz, ne próbáld meg erőltetni a gondolkodást a pánik közepette. Számolj vissza pár lépést hetesével, zárd ki a félelmet, és tiszta fejjel folytasd a feladatot.
10+1 szakmai oldal az iskolai kihívásokhoz
Pedagógusként, szakemberként vagy a gyerekek jóllétéért tenni akaró felnőttként nem könnyű kiigazodni az elérhető szakmai tartalmak, módszertanok és képzések tengerében. A korszerű, gyakorlatias és tudományosan megalapozott információk gyűjtése azonban kulcsfontosságú. Íme egy átfogó válogatás a szerintem legértékesebb hazai weboldalakról, projektekről és képzőhelyekről, amelyeket mindenképp érdemes elmenteni a könyvjelzők közé! 1. Spiribuu – Érzelmi és társas készségek fejlesztése Honlap: spiribuuu.com A Spiribuuu pedagógusoknak és segítő szakembereknek készült digitális eszköztár, amely a gyerekek érzelmi és társas működésének megértését és feldolgozását támogatja, és szülők számára is használható otthoni helyzetekben. 2. Yelon (Hintalovon Alapítvány) – Szexuális nevelés és testtudatosság Honlap: yelon.hu Miről szól? A Yelon a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány kifejezetten kiskamaszoknak, serdülőknek (és az őket segítő felnőtteknek) szóló edukációs platformja. Mit találsz a honlapon? Megbízható, tabumentes cikkeket a testkép, a pubertás, a határok meghúzása, az online biztonság és a kapcsolatok témakörében. Emellett szülőknek és pedagógusoknak szóló útmutatókat kínál, amelyek segítenek felkészülten válaszolni a gyerekek nehéz kérdéseire. 3. Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány – A gyermekek védelmében Honlap: hintalovon.hu Miről szól? A hazai gyermekjog és gyermekvédelem egyik legfontosabb szakmai műhelye. Mit találsz a honlapon? Gyermekvédelmi irányelveket és kiadványokat iskolák számára, bullying (iskolai zaklatás) elleni módszertani anyagokat, jogi tájékoztatókat, valamint kutatásokat a magyar gyerekek jóllétéről és biztonságáról. 4. Vadaskert Képzések Honlap: vadaskert.hu/kepzesek Miről szól? A Vadaskert Gyermek- és Ifjúságpszichiátriai Kórház képzési oldala a megkerülhetetlen szakmai alap, ha az átlagtól eltérő fejlődésű vagy mentális nehézségekkel küzdő gyerekekkel dolgozol. Mit találsz a honlapon? Akkreditált továbbképzéseket pedagógusoknak, pszichológusoknak és segítőknek. A legnépszerűbb témák: az ADHD, az Autizmus-spektrumzavar, a szorongáskezelés, az agressziókezelés, valamint a magatartászavarok gyakorlati megközelítése és iskolai támogatása. 5. Diákrelax Képzés (Magyar Relaxációs és Szimbólumterápiás Egyesület) Honlap: mrsze.hu/diakrelax Miről szól? Az MRSzE által kidolgozott Diákrelax egy kifejezetten iskolai és óvodai környezetre adaptált, életkori sajátosságokhoz igazított stresszoldó és mentálhigiénés módszertan. Mit találsz a honlapon? Tájékoztatást az akkreditált pedagógus-továbbképzésekről. A képzés során a szakemberek megtanulják, hogyan építsék be az autogén tréning, a légzőgyakorlatok és a szimbolikus munkák elemeit az órai keretek közé vagy a tanórákon kívüli foglalkozásokba, segítve ezzel a diákok feszültségoldását és fókuszát. 6. Sulinyugi Program Honlap: sulinyugi.hu Miért hasznos? Kifejezetten az iskolai környezetre szabott stresszkezelő program gyerekeknek és pedagógusoknak. Nem elméleti, hanem nagyon gyakorlatias: segít a gyerekeknek felismerni, mit csinál a feszültség a testükben és azonnal használható technikákat ad a kezükbe. „A Sulinyugival megtanítjuk a gyerekeket, a tanárokat és a szülőket a hatékony stresszkezelésre, hogy minél sikeresebbek legyenek a tanórák és a közös egészségnevelő munka.” 7. Békés Iskolák Program Honlap: bekesiskolak.hu A Békés Iskolák Program egy átfogó, rendszerszemléletű erőszakmegelőző kezdeményezés, amely az egész iskolai közösséget bevonja a biztonságos és elfogadó légkör megteremtésébe. A módszertan a büntetés helyett a felelősségvállalásra és a kapcsolatok helyreállítására helyezi a hangsúlyt, megtanítva a diákokat az empátiára és a határok tiszteletben tartására. Kiemelt célja a csendes szemlélők felhatalmazása, hogy passzív résztvevőkből a bántalmazást és a kiközösítést megelőző, támogató jelenlétté váljanak. Mit találsz az oldalon? -Módszertani kézikönyveket és kiadványokat iskolák számára. -Tájékoztatót az iskolai akkreditációról és szakmai képzésekről pedagógusoknak, iskolapszichológusoknak. -Gyakorlati óravázlatokat, feladatgyűjteményeket és csoportfoglalkozás-ötleteket. 8. Napfogyatkozás Egyesület Honlap: gyaszportal.hu Ez a hazai gyászfeldolgozás és gyászkísérés legnagyobb szakmai központja. Mit találsz náluk? -Gyerek- és kamaszgyászra szakosodott segítőanyagokat és csoportokat. -Országos gyásztanácsadó és gyászcsoportvezető adatbázist. -Akkreditált szakmai képzéseket pedagógusoknak és pszichológusoknak a veszteségek kezeléséről. 9. Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány Honlap / Tik-Tok / IG: kek-vonal.hu | TikTok / Instagram Miért kihagyhatatlan? A fiatalok nyelvén kommunikálnak. A TikTokon és Insta-reelsekben rendszeresen dolgoznak fel krízishelyzeteket, szakítást, gyászt és a szülők válását, közvetlenül a gyerekeket és kiskamaszokat megszólítva. 10. Tanári szoba facebook oldal Miről szól? Egy kifejezetten pedagógusoknak, oktatási szakembereknek és az iskolák világában mozgó felnőtteknek szóló szakmai és közösségi felület. Mit találsz az oldalon? Gyakorlatias gondolatokat, módszertani ötleteket, iskolai helyzetképeket és gondolatébresztő posztokat a tanári hivatásról, a diákokkal való kapcsolódásról és a mentális higiénéről. Szuper felület ahhoz, hogy lásd, milyen kihívásokkal küzdenek a kollégák a mindennapokban, és miből tudnak erőt meríteni. +1: Iskolatáska facebook oldal és weboldal Honlap: iskolataskaonline.hu és Iskolatáska facebook oldal Miről szól? Egy pszichoedukációs platform pedagógusoknak, szülőknek és diákoknak, amely kifejezetten az iskolatáskában cipelt láthatatlan pszichés terhek enyhítésére jött létre. Mit találsz itt? Gyakorlatias cikkeket, a mentális jóllétet és feszültségoldást segítő segédanyagokat, online konzultációs lehetőséget iskolai problémák megoldására.
Progresszív izomrelaxáció a pad alatt
Mindannyian átéltük már azt a pillanatot, amikor a tanár kiosztja a dolgozatot és hirtelen teljesen leblokkolunk… A szívünk felgyorsul, a tenyerünk izzadni kezd, a vállunk pedig észrevétlenül megfeszül. Ilyenkor a megszokott tanácsok ritkán segítenek, mert a szervezetünk már stresszüzemmódba kapcsolt. Létezik viszont egy rendkívül egyszerű módszer, amit közvetlenül az iskolapadban, dolgozatírás közben is elvégezhetsz anélkül, hogy bárki észrevenné. Ez a progresszív izomrelaxáció, amely a szándékos izomfeszítésen és az azt követő hirtelen elengedésen alapul. A gyakorlat lényege, hogy lentről felfelé haladva, lépésről lépésre ellazítod a testedet. Kezdd a cipődben: szorítsd össze a lábujjaidat jó erősen öt másodpercre, majd hirtelen teljesen engedd el őket. Ugyanezt ismételd meg a vádliddal és a comboddal, végül az asztal alatt szorítsd ökölbe a kezed, majd lazítsd el a ujjaidat. Amikor szándékosan elernyedsz, a tested azonnal azt az üzenetet küldi az agynak, hogy elmúlt a veszély. A pulzusod lelassul, a feszültség kiürül belőled, és a pánik helyett újra a feladatra tudsz koncentrálni. Próbáld ki a következő órán, és meglátod, milyen gyorsan visszanyered az uralmadat a figyelmed felett!
Miért nem elég a jó jegy? – MiPszi 2025/4
„Az iskolai rendszerben rögzült az az általános nézet, miszerint a jó jegy a gyermekek későbbi boldog életének, boldogulásának, sikerességének kulcsa. Ugyanakkor a kutatásokból azt látjuk, hogy sokkal összetettebb a kérdés, és rengeteg egyéb tényező játszik még ezekben szerepet – mutat rá cikkében Kürthy Anna pedagógiai szakpszichológus. A jó jegy önmagában nem garantálja sem a gyermek boldogságát, sem a hosszú távú sikerét. A legfrissebb pszichológiai kutatások egyre inkább azt igazolják, hogy a mentális egészség, az alkalmazkodóképesség és a szociális kapcsolatok minősége sokkal erősebb előrejelzői a jóllétnek és a kiegyensúlyozott felnőttkornak, mint a tanulmányi átlag. Sokszor láthatjuk azt, hogy a jó jegyeket a gyerekek valamilyen külső befolyás miatt szerzik. Vagy azért, hogy valamilyen jutalmat kapjanak, legyen az a szülői elismerés vagy a jó bizonyítvány, vagy azért, hogy valamilyen büntetést elkerüljenek, legyen az a rossz jegytől való félelem, a szülői szigor, a megszégyenülés. Ugyanakkor fontos látni, hogy bár a jutalmazás hatékony, és mindenképp elismerést kíván a szorgalmas munka és annak gyümölcse, ami ennél is fontosabb, az az, hogy idővel a tanulási motiváció belsővé váljon. Ez azt jelenti, hogy a gyerek nem azért tanul, mert anyának örömet akar szerezni, hanem azért, mert szeret tanulni, a saját örömére. Érdekli a téma, élvezi a felfedezés folyamatát, és értelmét látja annak, amit csinál. Amennyiben szívesen elolvasná a cikket, rendelje meg a Mindennapi Pszichológia lapszámát online magazinként több, mint 10%-os kedvezménnyel! Ha inkább nyomtatott formában szeretné olvasni, itt tudja megrendelni!”
Az iskolapszichológusok láthatatlan világa – MiPszi 2026/1
„A Roxfortban volt egy folyosó a harmadik emeleten, ahová a diákoknak tilos volt belépniük, hacsak nem akartak szembenézni a legmélyebb félelmeikkel – vagy egy háromfejű kutyával. A mi iskolánk harmadik emeleti folyosójának elején is van egy hasonló ajtó. Bár nincsenek rajta bűbájok, a legtöbb diák mégis úgy kerüli el, mintha láthatatlanná tévő köpenyben kellene elosonnia előtte. Az iskolapszichológus szobája sokak szemében egyfajta titokzatos hely, amiről mindenki tud, de csak kevesen mernek róla beszélni, és még kevesebben nyitnak be rajta. Ez a cikk azért készült, hogy eloszlassa a homályt e körül a titokzatos szoba körül, és bebizonyítsa: pszichológushoz fordulni nem a gyengeség jele, és nem a „rossz gyerekek” járnak oda. Épp ellenkezőleg. Szeretnénk megmutatni a valóságot a mítoszok mögött: azt, hogy bejelentkezni egy beszélgetésre bátor, varázslatos erejű lépés az önismeret, a fejlődés felé. Amennyiben szívesen elolvassád a cikket, rendeld meg a Mindennapi Pszichológia lapszámát online magazinként több, mint 10%-os kedvezménnyel! Ha inkább nyomtatott formában szeretnéd olvasni, itt tudod megrendelni!”